Mai írásomban a macsó férfival folytatom a sort, ami nagyon érdekes tanulmány volt számomra.
Azokról a férfiakról van szó, akik után döglenek a nők, mert eszméletlen jóképűek, gyönyörű testük van, fizikailag a női ideált testesítik meg, akit aztán hajlamosak vagyunk alfa hímmé felfokozni. Mondhatni állati ösztöneink révén is a tökéletes férfit keressük, első körben külsőre. A motiváció nem annyira a szépérzék, mintsem a fajfenntartási ösztön. Tökéletes és életképes utódokat akarunk nemzeni, amire tökéletes célpontnak tűnik a tökéletes külsejű macsó, és ugye itt a csapda.
Rengeteg nő van, aki macsó férfiakról álmodik. Minden nő előbb vagy utóbb átéli ezt a fejlődési stádiumot. Ki kamaszkorban, ki később, van, aki benne is ragad. Be kell vallanom, hogy egy darabig velem sem volt ez másképp, vágytam a macsók kegyeire. Miért is?
Kicsit menjünk vissza még a fajfenntartási ösztönhöz. Első körben ez motiválja a nőt, hogy a macsót akarja, de van még egy ugyanolyan fontos dolog, ami miatt én is a macsót akartam. A külsőre tökéletest magunk mellett tudni minket is magas rangra emel, kiváltságosnak érezzük magunkat általa, jó érzés fogni a kezét az utcán, mutogatni, éreztetni, hogy ő az enyém. Mert ő tökéletes, mindenki odavan érte ezáltal pedig én is értékes leszek, akár meg is szépít, többnek érzem magam általa.
Mi ez, ha nem kisebbségi komplexus? Nálam határozottan diagnosztizálható volt.
Sokan egy életen át nem tudunk a külsőségeken túllépni, sokan igen, ezért nagyon fontos a látszat, mert nagyon fontos, hogy mit gondol rólunk más. Annyira fontos számunkra, hogy többek legyünk vagy legalábbis többnek tűnjünk, mint mások. Ebbe aztán rengeteg energiát fektetünk: ruha, plasztika, testépítés, autó, ház és még sorolhatnám… de erről bővebben majd később.
Elérhetetlenséget sugall, ráadásul hideg, és szívesen küzdünk a kegyeiért, sok mindenre hajlandóak vagyunk, csak hogy az ágyunkba csalogathassuk.
Miért hideg a macsó? Jó kérdés. Megszokta, hogy az ölébe hull mindenki, nem kell sokat tennie azért, hogy bárkit is megkaphasson, hiszen a nők odavannak érte. Néha ez lehet sok, vagy unalmas, és amikor már állandóan ez megy… fárasztó lehet a macsóknak.
Egy fontos tényező, hogy nekik a fizikai szépségük van hangsúlyozva, mindenki erre figyel. Mivel a külsejük kapja a legnagyobb figyelmet, ezért megtanulják azt, hogy ők ettől értékesek. Ez aztán átalakul félelemmé és rengeteg energiát kezdenek el abba fektetni, hogy a külső szépségüket fenntartsák: konditerem, ruhák, hosszas tollászkodás akár. Elmerülnek a felszínességben: lányok, partyk, haverok, pia, akár drogok, szexorgiák és még sorolhatnám tovább. Nem jutnak tovább a fizikai síkon, sokan belülről nagyon üresek.
Odáig jutottunk, hogy a macsóknak főleg a külsejükön van a hangsúly, ezért a belső értékek, teljesség, a boldogság, harmónia nem annyira jelennek meg nála. Pont ezért is merülnek el sokan a fizikai élvezetekben, mint a szex, party, drogok. Még több élvezetet akarnak, csupán az a baj, hogy mély érzelmektől menteset, így pedig soha nem lesz nekik igazán elég, nem tudnak betelni és a még több ördögi körét hajszolják. Elméből, agyból élnek, mohóságból hajszolnak, érzelmeik zártak.
Ezért is van az, hogy elemi férfi erővel nem rendelkeznek, nem tudják működtetni és önbizalmuk is feltételes, csupán fizikai szépségükön, menőségükön, divatosságukon alapul. Ha egy szép nővel találkoznak, az csábító mindenképp, de amint kiderül, hogy a nő okosabb, sikeresebb, jellemében stabilabb, mint ők, egyből bekapcsol a félelem. Ösztönösen megpróbálják maguk alá gyűrni a nőt, hisz félnek a gyengeségtől, nem lehetnek gyengék. Ez aztán átcsaphat erős játszmázásba. Bármennyire intelligensek is, nem tűrik, hogy a nő több legyen náluk, így teljesen ösztönösen, magukat védve igyekszenek a nőt elnyomni, már amennyire lehetséges. Így lehetnek zsarnokoskodók, vagy ösztönösen gyengébb nőt választanak, aki mellett erősek nagyok és tökéletesek lehetnek.
Mivel sokszor nincsenek tisztában az értékekkel, ezért nem vagy nagyon nehezen tudnak hűségesek lenni. Függenek a rajongói tábortól, attól, hogy minél többen szeressék, istenítsék őket, így a hűség határai nagy kihívás a számukra. Sok vasat tartanak a tűzben, hogy érezzék a figyelmet.
Hogy nekem miért volt a macsókra szükségem? Gyerekkoromban rút kiskacsának éreztem magam, úgy nőttem fel, hogy a nőiesség, gyengédség magvait igyekezték elfojtani bennem, így önértékelésem a 0 és az instabil között mozgott. Felnővén, a férfiak egy részének tetszettem, de az álompasi, aki olyan, mintha egy magazinból lépett volna ki, hát nála esélytelenül indultam (volna). Az ember, ahogy építi önértékelését, nőiességét, különböző fejlődési stádiumokon megy át. Amikor már kialakult nőies stílusom, ami a ruhától a belső kisugárzásig mindent magában foglalt még mindig nem fogtam fel a változást, amin keresztülmentem, és még mindig nem tudtam magam értékelni. A macsók a fizikai önértékelésemet erősítették meg, segítettek felébredni, hogy kivé váltam, vagy inkább ki az, aki mindig is voltam, csak nem tudtam róla. Ezért nagyon-nagyon hálás vagyok nekik, ők is szerves és fontos része voltak az önmegismerésemnek, de már javában másra vágyom, másra van szükségem és a külsőségen levő fókusz mivel helyre került, már régen átkerült másra.
Ki lehet-e ebből jönni és ha igen akkor hogyan?
Először is el kell jutni arra a pontra, amikor többre vágyunk, nem elégszünk meg a macsóság nyújtotta jóval és rosszal. Ekkor már nem csak felszínes kapcsolatokat akarunk, felszínes barátokat, barátnőket, alkalmi szeretőket, felszínes életet, ürességet. Igen, kemény önmunkával természetesen ki lehet jönni. Mindenképp át kell tenniük a belső értékekre a fókuszt, mind magukban, mind a párválasztásban.
Venniük kell a bátorságot, hogy megnyíljanak, megbízzanak valakiben vállalva a sebezhetőség, csalódás veszélyét, ez az útja annak, hogy elengedjék azokat a mintákat, amik őket boldogtalanságban, felszínességben tartják. Sokszor egy nagyobb trauma, nagy fájdalom, a züllés mélységei, a nincs tovább állapot tereli őket az önmegismerés és tudatos átalakulás irányába. Sok erőt kell gyűjteniük a változáshoz, mivel a baráti társaság befolyása is visszarántja, bebetonozza őket.
Itt annyira nincs szeretett személy, aki motiválna, aki miatt ezt az utat végigcsinálnák, sőt inkább nagy csalódások miatt zártak be, ezért a fő motiváció az főleg önmaguk lehet. Mivel viszont a kapcsolat önmagukkal, a lelkükkel elég labilis és felszínes, ezért javasolt szakembert felkeresni és rendszeresen látogatni aki átbillenti őket a mélypontokon.
Sajnos csak egy markáns sémáját tudtam feldolgozni a macsóságnak, de egyéb árnyalatai is léteznek.